Imprófeszkó szlovákul és magyarul  másodszor
Írta: Csambi   
2010.05.01.
  Bár az elején megriadtunk, inkább csak szlovákul. Végül mégis összejött a nyolc csoport (pont annyi, mint amennyi wc-papírt elbírt Csambi keze a karton ásványvíz mellett).

     Mire a zsűri – Szabó Csilla, Gál Tamás, Jorge Hrčka – megérkezett, átható hagymaszag (nehezen nevezem illatnak nagyobb mennyiségben) lengte be a Tvorivý Ateliér földszinti kamráját, amin még a kikészített rágók sem tudtak segíteni (Lehetséges Flashmob-terv: száz ember rágóval a szájában liheg egy teremben… Vajon üdébb lesz a levegő? Hatásosabb, mint a Bríz Van Tacs a klotyóban???).

     Ám miután mindenki megérkezett, s a nemcsak színjátszókból álló csapatok nevet választottak, Játékmesterünk, Timike megkezdte harcát az országnyelvvel, s el is kezdődhettek a feladványok.

Ki-ki kénye-kedve szerint helyezte helyzetbe az alaphelyzetet, miután elhangzott a mintapárbeszéd.

      - Te mit csinálsz? 
      - Hogy-hogy mit csinálok? Jaj, hogy ezzel?
      - Én ezt nem gondoltam komolyan.
      - De hisz, maradandót alkotunk az emberiségnek.

     Nagy tehetségű Nikíja skicározónk engedélyével színkavalkádban megteremtett képeit a csapatok szavakba öntötték, a zenészek pedig megadták az alaphangot is. Mivel voltak ám zenész pajtások is! Szebbnél szebb történetek születtek a vonal csigabigáról és a háromtagú családról, akik rejtegetik a nagymamát.

     Okosak vagyunk, így az idegen szavak szótára is előkerült: ráadásul ismét két nyelven. Helyzetbe hozni elsőre kimondhatatlannak bizonyuló  szavakat nem is kis feladat, pláne, ha rendeltetésszerűen kell használni azt a hétszótagos betűhalmazt. A halott nagymama olivazöld koporsót kapott (hiszen ilyen színe volt, amikor unokái utoljára látták), a víz pedig baktérium mentes volt, mielőtt bele nem pisiltek. Na, de ezek a könnyebbek! A nehezek annyira nehezek, hogy elsüllyedtek a felejtés kocsonyás bugyrába. Vagy titkosítva lettek.

      Az utolsó feladatocska a közkedvelt zsebszöveg volt – némileg megfűszerezve: négy tárgy (gumicsirke, fúró táskástul, wc-papír, esernyő) várta, hogy belejátsszák azokba a bizonyos jelenetekbe: így jutottunk el a házaló seggtörlőhöz és a szakrális főúthoz, melyen a varázscsibe megszólalt.

Köszönöm Nektek az estét:)!
 
 

Pupi
 
Itt meg lehet nézni képeket.
Frissítve ( 2010.05.01. )